Jump to content

Állati mítoszok – 1. rész

2014. 09. 07. 09:00

Ismerünk olyan történeteket, amelyekben olyanokat állítanak állatokról, amelynek nem sok köze van a valósághoz. Íme, néhány cáfolat.

Vegyük elsőként a tevét, amely állatról úgy tudja a gyerekek többsége, hogy a púpjában víz van. A gyerekek el is hiszik, hiszen a sivatagban, ahol a teve él, nincs víz, vagy csak nagyon kevés. Logikusnak tűnne tehát, ha a púpjában tartalékolna magának vizet. A púp lényegében felhalmozott zsír, ami az ételből kiválasztott energiát képes pótolni, nem pedig a vizet.

Azt mondják, hogy a hattyúk örök életre választanak maguknak párt, miközben a valóság az, hogy kapcsolataikra jellemző a hűtlenség.

Azt tartják, hogy a kutyák fekete-fehérben látják a világot. Tény, hogy nem olyan élénken látják a színeket, mint mi, de attól még képesek a színek megkülönböztetésére. Csak két csap van a szemükben, ami a színeket érzékeli, amíg az emberi szemben három ilyen csap van. A kutyák kiválóan érzékelik a sárga és kék színek árnyalatait, a piros és zöld megkülönböztetése okoz csak nehézséget számukra.

A sertést kimondottan koszos állatnak állították be, mivel imádnak sárban dagonyázni. Azonban ennek egészségügyi és higiéniai oka van. Mivel nem izzadnak, így a sárral hűtik testüket, valamint a bőrükre száradt sár megóvja őket a vérszívóktól is.

Az aranyhalakra sem igaz, hogy csupán 3 másodpercig képesek memóriájukban adatokat rögzíteni. Ezt csak azok találták ki, akik meggyőzték saját magukat, hogy halaik számára egy kicsi, gömb alakú akvárium tökéletes. Kísérlet során bebizonyították, hogy ha az etetést hanggal párosítják, a halak a hang hatására odagyűlnek enni. Amikor a szabadba kiengedték a halakat, akár 5 hónap múltán is reagáltak a hang hallatára az aranyhalak és várták a jól megérdemelt ételt.

A szarka nem szakosodott a csillogó tárgyak tolvajlására, mivel más madarakhoz hasonlóan félnek a csillogó tárgyaktól.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: bacskahir.hu)