Ez részben a kutya orrában található rostacsont-labirintusának köszönhető, ugyanis a papírvékony csontok belsejét szaglóreceptorok milliói bélelik. Onnan idegsejtek nyúlványai vezetnek az agyba, ahol a szagok elemzése történik.

Egy kutya másodpercenként 5-ször is szippant a levegőből annak érdekében, hogy a környezetét folyamatosan tanulmányozhassa. A kutyák agyának szaglásra vonatkozó része negyven százalékkal nagyobb az emberénél. Emiatt a kutyák képesek akár a rejtett robbanószereket is megtalálni.

Különböző harci helyzetekben más és más fajta kutyák teljesítenek jobban. Az ember-kutya páros együttműködése évezredek óta ismert, az egyik tudatosan, a másik pedig ösztönösen kész a veszélyt vállalni mások megmentéséért.

Az amerikaiak már több mint egy évszázada alkalmaznak kutyákat háborúkban. Hivatalosan mégis csak 1942-ben hívták hadba a kutyákat. Az amerikai hadseregben jelenleg közel háromezer kutya dolgozik, főleg az iraki és afganisztáni hadszíntereken töltenek be fontos szerepet. Főleg keresőkutyáknak képzik ki az ebeket, de képesek bombát és keresett személyt is megtalálni.

A legtöbb kutya németjuhász, de van malinois és labrador is az állományban. Nem minden katonai kutya van kiképezve gyilkolásra. Az ebek folyamatos kiképzés alatt állnak, mert ha nem tréningezik őket, akkor képességeik romlanak.

Az Oszama bin Laden elleni akcióban is részt vett egy kutya.

A Magyar Honvédség bombakeresésre tart 22 kutyát, amelyek zöme németjuhász, de mellettük border-collie és malinois is megtalálható.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: http://biztonsagpiac.hu)