Amikor újabb területet akartak meghódítani az emberek, nemcsak a családtagokat és tárgyi értékeiket vitték magukkal, hanem háziállataikat is. A vándorlás során azonban olykor egy-egy példány elszabadulhatott, elszökött, a szabadságot élvezhette. Ez a fajta szabadság azonban nem feltétlenül jelentett előnyt az új terület élőlényeire nézve. Az invazív fajok megtelepedésével az őshonos fauna és flóra látta kárát. Nem csak gyérült az állomány száma, hanem akár végleges kiirtásukhoz is hozzájárultak a frissen betelepült állatok (lásd Ausztrália macska gondját).

Amerika felfedezésével nemcsak a gyarmatosító emberek végeztek nagy pusztítást az őslakosok között a behurcolt betegségekkel, a fegyverekkel, hanem a kutyáikra is nagy hatással voltak. Halálos hatással. Az őshonos lakosság őshonos kutyáinak helyébe az Európából származó kutyák léptek. Márpedig jó amerikai néhány kutyafajtáról úgy tartják, hogy eredetileg minden kutyák legősibbjének genetikájával rendelkeznek, a valóság azonban az, hogy a kutyák Szibériából érkeztek Észak-Amerikába. Vagyis az, hogy a farkasok megszelídítésével létezne a mai hű barátunk, nem helyénvaló. Ahogy az sem állja meg a helyét, hogy a bevándorlással kerültek volna a kutyák az amerikai földre.

Az azonban tény, hogy a gyarmatosítással kutyákat is hoztak magukkal az emberek, és nemcsak a két-, de a négylábúak is eredményesen szaporodtak, meghódították az új földrészt.

Az amerikai kontinens őshonos kutyáinak eltűnésére valószínűleg az lehet a magyarázat, ami az emberekre is. Vagyis az őshonos kutyák érzékenyek lehettek az európai kutyák betegségeire, így elpusztultak. Talán még vadásztak is a kutyákra. Egy biztos, hogy az ősi amerikai kutyák teljesen eltűntek.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!