Több vadászkutyafajta alakult ki annak függvényében, hogy mire használták. Ez alapján megkülönböztetik a kistermetűeket, amelyek további két csoportra oszthatók. Így megkülönböztetünk kotorékebeket, ilyen a tacskó és a terrier, valamint a kajtató eb, ez pedig a spániel. A kis-közepes kategóriába a kopók tartoznak, a közepesbe a vizsla, a retriever és a véreb. Külön csoportot képeznek az agarak, amely többféle méretben megtalálható.

Nem tudni teljesen biztosan, hogy mikor szegődött az ember mellé a kutya, de hamar felismerhette, hogy milyen gyorsak, milyen jól őrzik saját területüket és még a vadászatban is segítséget jelentettek. Az ember fokozatosan kihasználta a kutyák adottságait. A vadászat célja később már nem csak a létfenntartás volt, hanem a kulturális élet része is.

Különböző fajtájú vadászkutyákat más-más feladatra használták. Kialakultak azok a fajták, amelyek a szemüket és a szimatukat együttesen használtak a vadászat során. Más vadászkutyák feladata a vad észrevétele volt, a kopókkal hajtották a vadakat és a sebzett vad felkeresésére a vérebeket küldték. Léteznek még a vaddisznós kutyák és az elhozó kutyák is. A kistestűek pedig könnyen bejutottak a kotorékokba, innen is az elnevezés.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!