Majdcsak tízezer éve él már közvetlen közelünkben a macska. Feltehetően akkor indult az egész kapcsolat, amikor az ember belekezdett a földművelésbe és a felhalmozódott gabonát tárolókban helyezték el. Ezek környékén pedig elszaporodtak a rágcsálók. Ez odavonzotta a macskákat, akik hatásos védelemül szolgáltak.
Hatott a vadabb macskákra az a szelekció, miszerint csak az az egyed jut több élelemhez, amelyik leginkább közelebb tud az emberhez férkőzni. A több élelem pedig a több utódhoz vezetett, így váltak egyre barátságosabbá a macskák. Emellett megváltozott a nagyságuk és a bundájuk színe is. A macskák mellett más háziállatok is ezen a változásokon mentek át.
Újabb vizsgálatok bebizonyították, hogy az ún. domesztikációs szindróma miatt a vadmacska és a házimacska génjei különböznek, ez a velőléc sejtjeinek vándorlásaival kapcsolatos. Más gének a szociális kapcsolatok alakulását segítik.
(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: allthecreatures.org)