Ez az intézmény 2002-ben jött létre mint családi vállalkozás, majd uniós pályázatokból 2011-re érte el jelenlegi formáját. A sok éves tapasztalat alapján alakították ki a madárkórházat, ahová az érkező betegek először nyugodt helyre kerülnek, majd a kórterembe.

Amikor már a gyógyulás útjára lép egy vad madár, a többi madár közé, a röpdébe kerül, ahol a való világot próbálják imitálni. Ennek elérése érdekében még villanypóznákat is beállítottak, amik közé villanypásztort húztak ki. A madarak megtanulják, hogy nem szabad a vezetékre ülni.

Déri János ennek a kórháznak a megálmodója és létrehozója. Előtte még a családi ház konyhájában is műtétek zajlottak, mert a Hortobágyi Nemzeti Park górési repatriáló (visszavándorol, hazájába visszatér) telepére lehetetlenség volt eljutni havas időben. A kényszer nagy úr. Arra is volt példa, hogy saját fürdőkádját rendezte be a gémek élőhelyéhez hasonlóan, mert ezek a madarak nagyon kényesek a környezetre, ráadásul a sérült madár életben tartása is nehéz, ugyanis csak saját maga fogta élő halat fogyaszt, így a nádassal szegélyezett kádból fogta ki az ebédjét.

Amíg a természetvédőknek fő célja az élőhely, a környezet megóvása, addig a Hortobágyi Madárkórházban az egyedekre koncentrálnak. Emellett persze az oda látogatók szemléletén is igyekeznek csiszolni, így egyfajta természetvédelmi munkát is végeznek.
A madárkórház dolgozóinak végső célja, hogy pácienseiket vissza tudják engedni a természetbe.

A legtöbb madár az ember okozta tevékenység miatt kerül nehéz helyzetbe (áramütés, lövés érte, megmérgezték). Az itt dolgozó szakemberek a bajba került madarakon kívánnak segíteni, közvetett céljuk a szemlélet módosítása a kórház és a kórházi betegek bemutatása által.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: tappancsvilag.hu)