Dél-Amerika trópusi erdőiben él az Atta hangyák csoportjába tartozó faj, amelyet gombatenyésztő vagy levélvágó hangyának neveznek. A hatalmas boly több százezer egyedet is számlálhat. Egy ekkora létszámú társadalomnak nagy hely kell, ezért a boly magassága elérheti a 20 métert is, amelyet az erdők árnyékos és nedves talajára építenek. A boly legnagyobb része mégis a föld alatt található. Egy bolyban egy királynő és kb. félmillió egyed él. Az ültetvényeseknek nagy gondot tudnak okozni, ugyanis egy fa lombtalanításához elég a levélvágóknak 24 óra.

A hangyacsalád egyetlen táplálékát a gomba képezi, ezért az életet jelenti, hiánya pedig a halált. A levélvágó hangya a legjobban szakosodott. Napjaik abból állnak, hogy a saját gombaültetvényüket gondozzák, amibe beletartozik a trágyázás, gyomlálás is. Mindenki tudja, hogy mi a dolga. A boly munkásainak termete és alakja igen különbözik egymástól.

A levélvágó hangya onnan kaptan evét, hogy erős és éles állkapcsával kb. 2 centiméteres darabot kirág, majd ezt a levéldarabot elszállítja a bolyba. Csapatba rendeződve beállnak a sorba és cipelik a leveleket katonás rendben. A levelekre azért van szükségük, mert abból készítenek trágyát a gombáknak. A levéldarabkákból pépszerű anyagot készítenek, majd ebbe oltják bele a gomba fonalait. Ez egyfajta szimbiózis, mert a gombaszövedék a hangyák táplálékául szolgál. Ezen a módon pedig tovább szaporodik és terjed a gomba is, amely a levélvágók egyetlen tápláléka.

Míg a különböző nagyságú és alakú dolgozók serénykednek, addig a hatalmas királynő fekszik, és folyamatosan rakja a petéket, lányai pedig a petékről gondoskodnak. A törpe dolgozók feladata a királynő tisztántartása.

Ez a hangyafaj annyira megváltozott az evolúció során, hogy génjeik némelyikét el is vesztette, így nem termelnek olyan emésztőenzimeket, amelyek a gomba által előállított élelem emésztéséhez nem szükségesek.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: rd.hu)