Jump to content

Érzékeny állatok – 2. rész

2016. 07. 10. 19:00

Jól ismert, hogy az emberi érzékek mennyire másképp működnek az állatokéhoz képest. A legtöbb érzékszervünk sokkal gyengébb jelek ad számunkra.

Legtöbbször a látásunkra hagyatkozunk mi emberek. Természetesen más állatok szeme sokkal fejlettebb. A madarak például a fény négyféle hullámhosszán látják a színeket, mi azonban csak háromfélén. A madarak érzékelik a ultraibolya sugarakat is. Az ember erre csak akkor képes, ha bizonyos technikát is a szolgálatába állít. Az ultraviola sugárzással egésze más a világ, amit a madarak láthatnak. Ennek nagy hasznát veszik tájékozódás, táplálékszerzés, de még a párválasztás során is. A méhek is ennek használatával jutnak el a virágporig. Egyes madarak szeme, mint például a bagolyé is, nagyon nagy a fejükhöz képest. A pupillájukat is képesek kinyitni teljesen, így a lehető legtöbb fényt érzékelik. Erre szükségük is van az éjjeli vadászat során.

A bőrünk a hő és más fizikai behatásokat észlel. Egyes kígyók és bogarak a hő érzékelésével állapítják meg a tárgyak térbeli elhelyezkedését.

Az emberek szaglása és ízérzékelése összetartozik, az aromákat először az orrunk érzékeli. Az állatoknak van egy olyan szerve, amellyel a beszívott levegő során érzik az illatokat. A legtöbb gerinces rendelkezik ezzel a szervvel, de nemcsak a gerinceseknek kiváló a szaglása. A vérszívók a más állatok, emberek által kilélegzett szén-dioxidra érzékenyek, és az alapján keresik meg áldozatukat.

Sok állat hatalmas távolságokat tesz meg azért, hogy költőhelyükig elérjen, és mégsem tévednek el. Ehhez semmilyen navigációs eszközt nem használnak, de használják a polarizált látásukat és a belső mágneses receptorokat.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: otthonikedvenc.hu/forrás; flickr.com/képek)