Jump to content

Miről ismerhető fel, ha beteg a halunk?

2014. 02. 28. 11:24

A halbetegségeket  - mint minden betegséget - tüneteik alapján ismerjük fel. A tünetek egy része azonban általános. A halbetegségeket tüneteik alapján ismerjük fel. A legtöbb tünet azonban csak csak arra hívja fel a figyelmet, hogy valami nincsen rendben. Vannak azért speciális tünetek, amelyek konrétan egy-egy betegségre utalnak. A betegségek egy részénél a tünetek csaknem egyik napról a másikra, esetleg még hamarabb alakulnak ki (heveny tünetek), más esetben csak lassan (étvágytalanság, lesoványodás - idült betegségek) fejlődnek ki.

Az általános tünetek közül lényegesebbek a szem (pupilla) opálossága, a szapora légző mozgások, az elálló kopoltyúfedők, az úszók homályossága, nyálkásodása (szürkés bevonat), a szakadozottsága, a különböző foltok megjelenése a testen, a pikkelyek "borzoltsága". Általános tünet a magatartás megváltozása is, mely sokszor a legjellegzetesebb, különösen, ha már jól ismerjük a különböző halfajok megszokott mozgásait, viselkedését. Ilyenkor az úszás lassul, bizonytalanná, imbolygóvá válik. Előre-hátrahintázó mozgásokat látunk, vagy halaink éppen cikázni kezdenek, ki-kiugorva a vízből.

A baktériumos betegségek a szabadvízi haltenyésztésben a legnagyobb károkat okozzák. Akváriumi halak között viszonylag ritkábban, tartási problémákkal párosulva fordulnak elő. Újabban számos vírusos betegséget is sikerült kimutatni a halak között. Ezek egy részét eddig baktériumos eredetűnek tartották.

A gombák és algák minden vízben előfordulnak, időszakos megszaporodásuk elsődleges, de más (pl. mechanikus sérülések) ártalmakkal együtt is betegségeket, elhullást idézhetnek elő.

A paraziták a természetben, széles körben elterjedtek. A természetes vizekben az élősködők és a gazdaszervezet között egyensúly alakult ki. Akváriumokba ritkábban kerül be élősködő, de itt igen kedvező feltételekre talál a feldúsuláshoz, tehát egy-egy fertőzött hallal egész állományunkat fertőzhetjük igen rövid idő alatt.

Ha a környezeti tényezők eltérnek az optimálistól, tömeges megbetegedések, halelhullások jelentkezhetnek. Ezeknek a hibáknak kiküszöbölése akváriumi viszonyok között sokkal egyszerűbb, mint tógazdasági haltenyésztésben (pl. vízcsere).

A funkcionális betegségeket a szorosan vett akváriumi haltenyésztéssel foglalkozók jól ismerik. A létrejött különböző génkombinációk (letális faktorok, nemi aberrációk), az ikra kezelése, a gyógyszeres beavatkozások, a váratlan hőingadozás (pl. az ikra kezelésének időszakában), a közeli rokontenyésztés öröklődő vagy nem öröklődő rendellenességeket okoznak. Ezek egy része a haltenyésztő számára kedvező, tetszetős, esetleg meglepő új formákat hoz létre és nem tekinthető betegségnek.

A leggyakoribb díszhalbetegségek egyike a „fehérpont-betegség”, vagy ismertebb nevén a darakór melyet az Ichthyophtirius egysejtű élősködők okoznak. A betegséget az uszonyokon és a bőrön látható fehér pontokról lehet felismerni. Ez a betegség nagyon fertőző és haladéktalanul kezelést igényel.

Fotó: freedigitalphotos.net

otthonikedvenc.hu/haziallat.hu