Jump to content

Házi kedvenc a sisakos kaméleon – 2. rész

2014. 08. 03. 08:00

Egyre gyakoribb látvány az állatkereskedésekben a pici, édes, vicces kinézetű és magával ragadó kaméleonok. Ezek az apró zöld és mikor milyen színű élőlények úgy maradtak meg a legtöbb ember fejében, hogy tartásuk nehéz. Valóban így volt ez régebben, de manapság már olyan sok információ és tudás felhalmozódott, aminek köszönhetően egyre terjed, hogy a kaméleon tartása és szaporítása is könnyű.

A terrárium felső tartományában kb. 30-32 foknak kell lennie a hőmérsékletnek, ez az ideális. Naponta legalább 2-3-szor párásítsunk permetezővel a lámpák bekapcsolása után is, majd délután is kézmeleg vízzel, mert a hideget nem szereti. Fújjuk le a növényeket és a terrárium falait is, de ne kimondottan az állatot vegyük célba. A kaméleon vedlésekor különösen figyelni kell arra, hogy az állatot ne érje víz, hiszen az megnehezíti a folyamatot. Nélkülözhetetlen a megfelelő vízmennyiség, azonban általában nem a számukra kihelyezett edényből isznak, hanem a leveleken és a terrárium falán megcsillanó vízcseppeket nyalogatják le. Érdemes egy csobogót vagy csepegtetőt beszerezni, amely biztosítja a vízmennyiséget. Ki lehet próbálni a fecskendőből való itatást is.

A sisakos kaméleon kizárólag élő eleséget fogyaszt, mely leginkább barna, banán vagy sávos tücsök. Táplálékának 90-95%-át ez teszi ki, a fennmaradót pedig sáska, csótány, lisztkukac, viaszmoly lárvája. A fekete tücsköt agresszivitása miatt tilos a kaméleonnak adni. Éjszaka akár meg is rághatják a tücskök háziállatunkat. Fontos, hogy az eleségállatot vitaminozni kell azért, hogy a kaméleon hozzájusson a vitaminokhoz. Egy zárt dobozban tartott tücsköknek vitaminport kell beszórni, majd a tücsköt a terráriumba kell tenni, hogy a kaméleon levadászhassa mozgó zsákmányát.

A sisakos kaméleon igényes a környezetére, nem szereti, ha az szagos. Rendszeresen takarítani kell, vagyis az ürüléket el kell távolítani a terráriumból.

A kaméleonok színváltása mindig érdekelte az embereket. Most már bebizonyították, hogy nem csak a rejtőzködés során változtatják színüket, hanem ez a kommunikációjuk része is. A kaméleon színét pigmentjeik kombinációja, a fény intenzitása, a külső hőmérséklet, az állat saját hőmérséklete együttesen befolyásolják. Ha valaki már jól kiismerte kaméleonját, akkor az apró színváltozásokból is következtetni tud az hangulatára.

A sisakos kaméleonok természetes környezetükben nem szeretik fajtársaik látogatását, külön életteret alakítanak ki maguknak. Három hónapos korukig lehet több példányt együtt tartani, de azután el kell választani őket. Nagyobb terráriumban megoldható, hogy az egyes egyedek külön életteret tudnak maguknak kialakítani és békességben megélnek együtt.

Az ember kézhez tudja szokatni kaméleonját, de ezt 2-3 hónapos koráig meg kell tenni. Utána is lehetséges, csak nagyobb türelem kell hozzá. Szagmintát vesznek gazdájukról, és egy idő után felismerik. De a kezes állatok sem szeretik, ha állandóan kézben vannak. Kézhez szokatás etetés révén alakulhat ki.

(Forrás: alkupiac.hu)