Több mint négyezer szavazattal zárták le a szavazást és annak 60%-át a kecsege nyerte el, így 2015 hala a kecsege.A kecsege a csontos halak főosztályába, a sugarasúszójú halak osztályához a porcos vérteshalak alosztályához, a tokalakúak rendjéhez és a tokfélék családhájoz tartotó halfaj. Latin neve Acipenser ruthenus.
Eredetileg a Fekete-, Azovi-, Kaszpi-tengerben fordul elő, valamint az Ob, az Irtisz és a Jenyiszej folyók vízében, de a Duna és mellékfolyóiban is megtalálható.
A kecsege testhossza akár 1 méter is lehet, súlya 6-7 kg. 11-17 megnyúlt hátvérje van, amely hegyben végződik. 60-70 oldalvértje jól fedik egymást. 10-18 hasvértje van. Orra karcsú, akárcsak a teste. Erős és nagy mellúszói vannak, hátúszója a farok közelében helyezkedik el. Színe a sötétbarna, feketésbarna vagy szürkésbarna, néhol zöldes vagy kékes árnyalattal tarkított, a hasa sárga, vagy fehér színű.
Rovarlárvákkal, csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékkel táplálkozik. Télen a folyómeder mélyebb gödreibe húzódnak meg tömegesen. Kedvence a tiszavirág lárvája.
Májusban és júniusban ívnak a kecsegék az áramló vízben. A nőstények 5-6 évesen, a hímek valamivel korábban, 4-5 évesen érik el az ivarérettséget. Életkortól függ, hogy mennyi ikrát rak le. Ikrás életkor szerint 5 ezer és 100 ezer közötti, 1,5-2 mm nagyságú szürkésfehér ikrát rak le. 4-5 nap múlva kelnek ki a lárvák és megkezdik vonulásukat a Fekete-tenger felé.
2014-ben kivették a fogható halak listájából, annyira megcsappant az állomány. A hálóba akadt példányokat vissza kell a folyóba dobni.
(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: pshe.eliveport.com)
