Hogyan lehet megkülönböztetni, hogy melyik emlős járt a kertünkben a közönséges vakond, a nyugati földikutya, a közönséges kószapocok és a vándorpatkány közül? Több szempontot kell figyelembe venni. Meg kell figyelni a felszíni nyomokat, valamint a túrásokat.

A vakondra jellemző, hogy 50-150 méter hosszúságú járatot ás. A járat elejét és végét is jellegzetes vakondtúrás mutatja. A felszínhez közeli járatait használja a táplálék elfogyasztására. Bár rosszul lát, földalatti életmódhoz alkalmazkodott, mégis sokat jön a felszínre, emiatt mérgelődnek a kertgazdák is.

A földikutya ugyan nagyon ritkán jön a felszínre, emiatt járatai is sokkal mélyebbek. Télen pedig akár 4 méter mélyre is leás. Járatrendszere több bejáratú, fogaival ás és a lábaival sepri el a földet.

A kószapocok járatrendszere a felszín közelében van, túrások mutatják lakhelyét. Ezek a túrások inkább lyukak, amelyek több irányba ágaznak. A felszínen kitaposott nyomvonalon közlekednek, hiszen ezek a kis állatok a föld felett is szívesen időznek.

A vándorpatkány a föld alatt és a föld felett is él. Föld alatt lakószobáik vannak, bejárati nyílásaik általában nehezen megközelíthető helyen találhatók.

Néhány tévhitet el kell oszlatni. Ilyen például, hogy a vakond a növényeket is megrágja. Ez nem igaz, ugyanis a vakond rovarokat fogyaszt. nemhogy kártékony, hanem egyenesen hasznos ki állat. A földikutya és a kószapocok sem dézsmálja kertünk növényeit, hiszen a füves területeket kedvelik. Habár egyesek a földikutyát és a vakondot gyanúsítják a kertben történő garázdálkodásokkal, sokkal inkább a pockok a tettesek. Akkor sem a kószapockot kell gyanúsítani, hanem más pocokfajokat, amelyek bizonyos időközönként nagyon elszaporodhatnak.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: allatvilagunk.hu)