Márpedig a gyereknek patkány kell, a szülőknek meg egy ki idő, hogy felocsúdjanak. Pedig nagyon kedves állatok, és ami még fontosabb se fertőzést nem terjesztenek az otthon tartott patkányok, sem pedig nem koszosak.

Az ember abból indul ki, hogy ennek a szapora jószágnak köszönheti az emberiség a gyilkos kórt, a pestist. Mégis tenyészteni kezdték már a XIX. század elején a patkányt. Olyan emberek dolgoztak azért, hogy elkerüljék a pestist, akik összegyűjtötték a patkányokat. Ez volt ugyanis a feladatuk. Ahogy végezték a feladatukat, találkoztak olyan egyedekkel, amelyek kimondottan szépek voltak. Ezeket nemcsak befogták, de el is adták. Viktória királynőnek is volt egy patkányfogó embere, aki elkezdte a vándorpatkányok tenyésztését. Főleg laborkísérletekre szánták a patkányokat, majd a hobbiállattartók körébe is bekerült.

A háziasított patkány, a csuklyás patkány igenis nagyon kedves állat. Kimondottan társas lény, így igényli a vele való foglalkozást.

Bármelyik másik rágcsáló foga éles, éppúgy, mint a patkányé. Ha kicsi koruktól velünk vannak, kézbe szokik és ragaszkodik hozzánk. Megharapni csak akkor fog, ha veszélyben érzi magát, ha például erősebben fogjuk, azt fenyegetésnek érezheti. Bebizonyították azt, hogy a patkányok egyáltalán nem hordoznak több kórokozót, mint más rágcsálók.

A patkány helyének berendezése attól különbözik, hogy tilos a mókuskerék használata, ugyanis farka komoly sérüléseket szenvedhet használata közben.

Patkányt tartani nem megdöbbentő, hiszen imádja az embert, a gazdáját.

További érdekességekért kérjük keressék fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: patkanyblog.blogspot.hu)