Az itt lévő fiatal lányok és fiúk olyan súlyos, sokszor erőszakos bűncselekményeket követtek el, ami miatt el kellett őket a társadalomból távolítani bizonyos időre.

Marcy nem volt hajlandó együttműködni senkivel. A lány mindenkire mérges volt azért, hogy az intézetbe került. Már az első napokban feltűnt azonban neki hogy bizonyos csoport kutyákat sétáltat az épület előtt. Elhatározta, hogy a csoport tagjai közé szeretne tartozni, amihez azonban szükséges volt a viselkedésén változtatni.

Az ebbe az intézménybe kerülő állatok éppúgy a második lehetőséget kapják, mint a bent tartózkodó fiatalok. Marcy érezte, hogy az egyik kutyának ő adhat reményt, esélyt, és fordítva.

Az Echo Glen lakói ugyanattól szenvedtek, mint az itt tartózkodó kutyák is: szeretethiány, bántalmaztás, sorsukra hagyták őket.

A programigazgató jelöli ki a fiatalok számára a kutyákat, átadja nekik a kartotékot, ami tartalmazza a kutya adatait, történetét. Az életút tanulmányozásával kiderül az eb viselkedésének háttere.

A kurzusok keretén belül a nevelőintézet lakói elsajátítják hogyan kell bánni a kutyákkal, és az ott tanultakat később az életükben, a külvilágban is alkalmazni tudják majd.

Marcy gondjaira Spikert bízták, hamar kötődés alakult ki köztük, pedig azelőtt soha egyetlen állathoz sem kötődött még. Spiker egy labrador retriver és rövid szőrű német vizsla keveréke. Nevelik egymást és jó hatással vannak a másikra.

A menhelyről elhozott kutyák lehetőséget kapnak arra, hogy a fiatalok rehabilitálják őket az emberek közé, és a nevelőintézet fiataljai szintén erre kapnak esélyt a kutyák által. Kutya és ember újabb esélye a szebb és boldogabb jövő felé.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: sweetsharing.com)