A macskák és a mágia kapcsolata egészen az ókorig nyúlik vissza, méghozzá az ókori Egyiptomba. Sokan tévesen úgy tudják, hogy a macskákat istenként tisztelték Egyiptomban, pedig ez nem igaz. Az egyik istent, Bastetet ábrázolták sokszor macskaként, de az állatokat „csak” tisztelték, mert azok remekül elüldözték a rágcsálókat. Az egyiptomiak úgy tartották, hogy nagy szerencse, ha valakinek hűséges házi macskája van, hiszen ők nem zárták ketrecbe az állatokat, akik így odamehettek, ahova kedvük támadt.
A norvég történelem nem annyira ismert itthon, pedig a macskának ott is jelentős szerepe volt. A skandinávok is jó szerencsének tartották a macskákat, mert az ő mitológiájukban Freya, a termékenység istennő, szoros kapcsolatban állt ezekkel a házi kedvencekkel. A legenda szerint Freya csodálatos szekerét két szürke, vagy fekete, macska húzta.
IX. Gergely nevéhez fűződik a fekete macskák legrosszabb történelmi korszaka, hiszen a pápa kijelentette, hogy ez a macska a Sátán szövetségese, és a boszorkánysággal is kapcsolatba hozta. A babonás hívők gyilkolni kezdték a macskákat, aminek köszönhetően elszaporodtak a patkányok, és felütötte a fejét a pestis, ami hatalmas problémát jelentett a világon. A történelmi személyek közül ezért sokan kijelentették, hogy a macskákat békén kell hagyni, hiszen az embereket védik azzal, hogy irtják a rágcsálókat.
A szent burmai macskák a legkülönlegesebbek Ázsiában. A burmaiak abban hisznek, hogy Tsun Kyan-Kse istennő megáldott egy szerzetest, aki burmai macska képében élhet tovább. A hívők hite szerint, hogyha valaki véletlenül, vagy akarattal, megöl egy burmai macskát, akkor a tettes szenvedni fog addig, amíg a szerzetes sérült lelke meg nem békél.
Fotó: freedigitalphotos.net forrás:otthonikedvenc.hu/life.hu