Jump to content

Libatollas álom

2015. 01. 31. 16:00

Volt idő, amikor a toll töltetű párnára hajtottuk fejünket. Naná, hogy a liba és a kacsa tollát használták ehhez. Ám a tollakat nem természetes úton hullajtották a szárnyasok, hanem tépték őket. Ezt nevezték tollszedésnek, vagy tollaratásnak. Mára már itthon és külföldön is kimeríti az állatkínzás fogalmát. Vagy mégsem?

Magyarországon a libatenyésztés nem áll az első helyen, mégis a tollának forgalmazásában az élmezőnyben vagyunk.

Az állatvédők szerint az állat felfokozott stresszhelyzetnek van kitéve tolltépéskor, amely művelet még a bőr sérüléseivel is társulhat. Van azonban egy ellenoldal, amely azt vallja, hogy ez téves feltételezés. Nem helyes az állatokat érzésekkel felruházni, hiszen ez csak az ember sajátja. Azonban ezt már vizsgálatokkal is cáfolni tudják szakemberek, hiszen a különböző ingerekre adott válasz nem csak reflexszerű, érzéseiket sokféleképpen ki tuják fejezni – hangadás, hangerősség, hangszín.

Az állatvédelem értelmezésében a tolltépés nem egyértelmű hazánkban. A tolltépést lehet állat károsítása és állatkínzás is. Lényegében bármelyik kategóriába is soroljuk a folyamatot, fájdalmas.

Mégis vannak a liba tollaitól való megfosztásnak szabályai: 56-62 napos korban kezd először vedleni egy liba, majd 6-7 hetenként ez ismétlődik. Ezt kihasználva használják ki a tolltépést az emberek is. Kívülállóként fájdalmasnak tűnik a művelet, csak gyakorlott személy végezheti. A ludak megfelelő ellátásáról, elhelyezéséről gondoskodniuk kell a gazdáknak. A tépés előtt és után a takarmányadagot 20 %-kal szükséges emelni. A tollat csak akkor lehet kitépni, ha az érett, vagyis amikor természetes módon is bekövetkezne. A tépést meleg, száraz időben kell elvégezni és úgy, hogy a lehető legkisebb stresszhatás érje az állatokat. Vizes kézzel tilos a tollak tépése. Még a követelményeket betartva is előfordul, hogy a liba bőre sérül. Erre az állatorvos által előírt készítményt kell használni. A súlyosabban sérült állatokat 6-7 hétig el kell különíteni, és nyugalmat kell számukra biztosítani, majd újra téphetők lesznek.

Vizsgálták a három csoportba osztott libák vércukorszintjét. Megkülönböztettek természetes vedlési stádiumban lévő libákat, tépés alatti és tépés után libákat. A mérések azt mutatták, hogy egyik csoport között sem volt nagy eltérés. Vagyis a tolltépés nem okoz nagyobb stresszt az állatokban.

További érdekességekért kérjük keressék fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: canadahun.com)