Menhelyek hívják fel a figyelmet arra képekkel illusztrált posztok formájában, hogy mennyi régóta gazdi nélkül élő állat vár szerető családra. Kihasználják a média erejét a jó célért.
Vajon mit szóltak volna a gyermek szülei, ha egy élő macskát halász ki az automatából? Még így is meglepő volt.
A magyar lovas nép, csakhogy sokunkban nem él már ez, ahogy Orosz Szonjában sem. Sebaj, kaptunk egy kedves videót. Lóra magyar!
Habár már létezik a kutyák és macskák szőrének színezése, valljuk be, ez a természetességtől távol van. Ez a kismacska nem csak lila volt, hanem tele volt a teste sebekkel.
Annyira hiányzott a kórházba szállított gazdi, hogy egy percig nem tudott otthon maradni. Utána ment a kórházig, és hat napig várta, hogy a fiatal nő kilépjen a kórház kapuján.
Eleinte csak néhány példány volt, azóta nagyon elszaporodtak Németországban a mosómedvék. Veszélyesek az őshonos állatokra nézve, az embernek meglepetést és kellemetlenséget okozhat.
Játszótér pandáknak? Ha egyszer használják, és élvezik, akkor miért ne? Olyanok, mint a gyerekek.
Nálatok is megjelentek a hangos szárnycsapással érkező, büdöset árasztó, érdes lábú betolakodók, a poloskák?
Ha a megszokott úton, ismert környezetben jár valaki, nem téved el. Az ismeretlen vadon azonban veszélyt rejteget. Ilyen segítség mellett még az eltévedés is örök élmény marad.
Híresek a kutyáink. Az ősi magyar kutyafajtákért még a tengerentúlon is rajonganak. Most bronzba foglalják a kilenc kutyafajtánkat.
Nem sűrűn látunk nyulat úszni. Orvosi utasításra mégis muszáj volt a problémákkal felvenni a küzdelmet. Heidi, az óriásnyuszi a vízre szállt, és a mozgásnak köszönhetően javult az életminősége.
Nem forral bosszút, nem akar rosszat tenni annak a gázolónak Molnár Anikó, aki Kókusz nevezetű cicáját halálra gázolta az otthona közelében. Bántja cicája elvesztése, hiszen olyan fiatal volt még.